Maly Rozsutec
Táv: 10 km
Szintkülönbség: 750 méter
Idő: Hotel Diery - sedlo Nedzirozsutce 3:30 óra
sedlo Nedziroszutce - Maly Rozsutec 0:40 óra
Maly Rozsutec - Hotel Diery 3 óra
Összesen: 7:10 óra
A túra időpontja: 2006. szeptember 16.
Szintkülönbség: 750 méter
Idő: Hotel Diery - sedlo Nedzirozsutce 3:30 óra
sedlo Nedziroszutce - Maly Rozsutec 0:40 óra
Maly Rozsutec - Hotel Diery 3 óra
Összesen: 7:10 óra
A túra időpontja: 2006. szeptember 16.
Az Alacsony-Fátra (Malá Fatra) vidékén tett bemelegítő túránk inkább látványos és lekesítő, mint megterhelő, de azért jó néhány száz méter szintkülönbséget kell magunk mögé gyűrnünk. De ebben a túrában épp az a szép, hogy úgy kapaszkodunk fel ilyen magasra, hogy közben észre sem vesszük!
A túra kezdőpontja a
Ha kifújtuk magunkat, akkor irány a Horné Diery, vagyis a szurdok felső szakasza. Ez a rész vadregényesebb, de nehezebb is, mint az alsó szakasz. Itt már komoly vízesések között haladunk, melyek magassága a több 10 métert is simán eléri. Nekünk semmi más dolgunk nincs, mint a víz dübörgése mellett felkapaszkodni a ragyogóan kiépített lépcsőkön. Ha a lábunk alá nézünk, a létra lépcsőfokai között láthatjuk, milyen erő van a vízben, ha sokezer évig koptathatja a sziklákat... nekem az a rész tetszett a legjobban, amikor a lépcső annyira közel volt a vízhez, hogy a víz egy része a lábam alatt (a lábamon :)) folyott le... aki szereti a vizet, annak felejthetetlen mászásban lesz része ebben a szurdokban!
FIGYELEM! A kiépített vaslétrák nagyon csúsznak, ha vizesek lesznek! Ezért mindig tartsunk kellő távolságot egymás között és mindig kapaszkodjunk!
Folyamatosan el vagy foglalva valamivel: hopp, egy újabb vízesés, egy újabb csúszós létra, alattam a hatalmas luk - és közben észrevétlenül gyűrjük le a függőleges métereket. Végül a sokadik vízesés után kicsit alábbhagy a meredek túristaút, a patak ismét megszelidül, mi pedig gyönyörű erdei tájakon sétálhatunk tovább. Ha valaki ősszel megy, akkor itt igazi színkavalkádban lesz része: a sárgától elkezdve a vöröses barna mindenféle árnyalatán át az egy-két még zöld levélig mindent produkál a természet.
Utunk innen meredekebben halad tovább: a szurdok nem adja olyan könnyen magát, még van egy kis emelkedő hátra! De a fáradozásainkért rögtön kárpótol is minket a hegy: a következő vízesésen már nemcsak lépcsőn, hanem láncok segítségével kell felkapaszkodni! Bizony, elő kell kapnunk minden tudásunkat, és a láncokba kapaszkodva kell felküzdenünk magunkat az embernyi magasságú szikladarabokra. (Azért a dolog annyira nem veszélyes, nem kell hegymászó tapasztalat a túrához.) De kell is a láncok okozta izgalom, hogy legyűrhessük az utolsó néhány métert, és felérjünk a
Ha kellő bátorságot gyűjtöttünk, akkor célozzuk meg a táblát a nyereg tetején, majd balra rohamozzuk meg a hegyet. Az út kis kerülővel közelít a csúcshoz, majd meredekebb, köves kaptatóba megy át a hegy lábánál. Kis mászás után elérjük a túra csúcspontját: a Maly Rozsutec ott tornyosul fölénk, tőlünk alig fél méterre, és előttünk csak a majdnem függőleges sziklafal... hogy fogjuk ezt megmászni?? Ááá, ez képtelenség. Ott... igen, ott... mintha egy láncnak a vége lógna arra... és ekkor indul a túra igazi kalandja, ami mindenkiben megemeli az adrenalin szintet! Itt nem marad más hátra, mint az előre: meg kell ragadni a láncot, és a lánc és a többiek segítségével igenis le lehet küzdeni a csúcs valóban majdnem függőleges oldalát. Akinek könnyen megy a láncmászás és nem tériszonyos, érdemes közben oldalra és lefelé is pillantania, mert a kilátás fenséges. Hoppá, az előttem lévő megállt. Mi lehet a gond? Az oldal tetején vagy egy magasabb szakasz, a fiúk ott elöl épp most küzdenek vele...iiigen, mindjárt, még egy kicsit, ooops lecsúszott a lába, kapaszkodik a kezével, jól van, meglesz, na még egyszer...húúúúúúúzzzzzzd meg, még egy kicsit... iiigen, megvan, fölért az első ember! Ő már tud segíteni a többieknek, ismét megindul a kis csapat és pár percen belül mindenki megvan. Húúúú, ez fantasztikus volt! Még egy-két kanyar a hegyoldalban, törpefenyőkkel, és fent is vagyunk a csúcson: Maly Rozsutec, 1343 méter a tengerszint felett! Még ki sem ment belőled a mászás izgalma, és egy újabb csoda vár Rád: a kilátás. Egyik irányban látod, honnan jöttünk...onnan????? Te jó Ég, milyen lent van! Hátrébb a nagyobbik Rozsutec magasodik mifölénk, a másik oldalon pedig Észak-Szlovákia hegyvidéke húzódik... szavak helyett álljanak itt a képek, s mindenki maga döntse el, megéri-e felkapaszkodni ide, a Maly Rozsutec tetejére.
Ha valakit esetleg az eddigiek nem győztek volna meg arról, hogy ide feltétlen el kell jönni, akkor íme, még néhány kép: