Góré túraoldala - Steirerspur Klettersteig
 
2022100.24.115.215#2022#05#24#14#49

Magyarország
 
Magashegyi túrák
 
Via ferrata
 
Vizi extrém sportok
 
 

Steirerspur Klettersteig
Nehézség: C
Táv (steig): 150m
Táv (össz): 4 km
Szintkülönbség (steig): 20m
Szintkülönbség (össz): 450m
Idő (steig): 20 perc Idő (össz): 3,5 - 4 óra
A túra időpontja: 2011. április 2.

A parkoló GPS koordinátái: 47°48'15.1"É, 16°02'04.9"K
A beszállás kb. GPS koordinátái: 47°48'42.3"É, 16°01'36.7"K

Osztrák szokáshoz híven ez a mászás sincs agyontáblázva, de azért nem lehetetlen a megközelítés. A túra Oberhöflein falucskából indul, az első problémát rögtön az jelenti, hogy e falu nem szerepel az átlagos térképen és bizony a GoogleMaps is összetéveszti a Bécstől északra fekvő, hasonló nevű településsel. Egy lehetséges útvonal: Wiener Neustadt felől érkezve a 26-os főutat kell keresni (Puchberg/Hohe Wand), majd Willendorf után kell figyelni. Kicsi tábla jelzi Unterhöfleinben, hogy most kellett volna jobbra fordulni... ha nem vétjük el a kanyart, akkor már látszik az előttünk magasodó Hohe Wand és az oldalában megbúvó, amúgy kedves osztrák kis falucska hangulatát árasztó Oberhöflein. A falun autózzunk végig, és a falu szélét jelző táblánál parkoljunk le. Az út bal oldalán lévő pár férőhelyes parkoló 11 óra felé lassan megtelik, így érdemes korán kezdeni a napot.

A parkoló szélében, a térkép mellett indul a túristaút, nekünk a piros jelzést (Springlesstieg) kell követnünk. Az osztrák jelzések első pillanatra szokatlannak tűnhetnek, de a fehér-piros-fehér felfestés többnyire észrevehető. Az út az elejétől fogva emelkedik, majd még meredekebb lesz. Pár perc alatt eltávolodunk a falutól, és a tavasz üde színeiben pompázó erdőben gyaloglunk tovább. Lábunk alatt kellemes puha réteget képeznek a tűlevelek, orrunkat megcsapja a fenyőillat. A fák egyre sűrűsödnek, a terep egyre meredekebb, a léptek nehezednek... miután átszeltünk egy erdészeti utat, hirtelen jobbra kanyarral a Hohe Wand sziklatömbjének aljánál találjuk magunkat. Az út innentől kezdve már keskeny, sziklás, és meredek szerpentin formájában gyorsan falja a szintkülönbséget. Pár kanyar után van egy kopottas jelzés, itt érdemes felfelé tartani, nem pedig előre. Bátorságunkat hamar siker koronázza: a szikla tövében felsejlik a sárga útmutató tábla: Hubertushaus jobbra. Ekkor már izgalmas a terep, szinte sziklás - fás - köves terepen haladunk végig. Bal oldalunkon hatalmas sziklafal magasodik, jobbunkon a fák között néha elő-előbújik az alsó-ausztriai dimbes-dombos vidék. Felkapaszkodunk egy vaslétrán, majd oldalazunk kicsit a sziklák oldalába vájt keskeny úton. Az egyik fordulóban hatalmas sziklatömb rejtőzik a fák között az út jobb oldalán. Ide érdemes felkapaszkodni, ugyanis a tetejéről csodálatos kilátás kínálkozik Bécsújhelyre, a dombos vidékre, Oberhöfleinre és a hófödte Schneebergre! A ragyogó napsütésben csak úgy csillog a hófödte hegyvonulat. Kicsit megpihenünk, érdemes átvenni a táj békés hangulatát.
Még át sem éreztük a hely értékét, amikor egyszercsak csendre int minket egy túratárs. Először nem értjük, miért, de aztán követjük a kezét... előttünk nem messze három hegyi kecske sütteti magát a napon. Egyáltalán nem zavarja őket az emberek közelsége, sőt. Gyakorlatilag pár méterre vannak tőlünk. Néznek ránk a nagy szemeikkel és nem mozdulnak. Elindulunk felfelé az úton, ekkor már azért meggondolják magukat és továbbállnak, biztos ami biztos. Az út felső része lánccal biztosított, de nem veszélyes. Még pár lépés, egy-két húzódzkodás és fent is vagyunk a 1010 méteres magasságban fekvő fennsíkon, amelynek közepén büszkén áll a Hubertushaus. A ház teraszáról látni lehet az egész völgyet alattunk, illetve a távolban még Magyarország is felsejlik... Érdemes pár száz métert menni a fennsíkon áthaladó ösvényen balra, ugyanis lesz egy kis kiugró perem, ahonnan elénk tárul a havas Schneeberg!

A Steirerspur Klettersteigot nem jelzik táblák, és piciny volta miatt észrevenni is nehéz. Annak az útnak a végében, amelyiken feljöttünk a fennsíkra, jobbra kell fordulnunk, majd pár lépés után jobbra észrevehetünk egy drótkötelet. Ez a steig hivatalos vége. Ha kicsit továbbmegyünk, akkor az éles szeműek már látják is a steig beszállását jelentő drótkötelet. Tábla nincs, a drótkötél pedig alacsonyan van a sziklához rögzítve. Hivatalosan innen indul a steig. Mi fordított irányban mentünk végig rajta, mindegy honnan indulunk, bár vannak szakaszok, ahol nehéz lett volna kerülni... a mászás egy komolyabb ereszkedéssel indul. Az első lépések még könnyűek, jó párkányok segítik az ereszkedést, majd egy nagyobb lépés következik. Az ember kilépne oldalra, annyira kínálja magát a lépés, de a kantár nem enged olyan messzire. Nincs mese, közelebb kell megoldani! Ha jobban megnézzük, akkor azért itt is vannak lépések, hiszen az ereszkedés B-C nehézségű. Ha túljutottunk az első nagyobb "lépésen", akkor egy kis peremen tudunk átszerelni, majd következik a nagy ereszkedés. Innentől folyamatosan lefelé megyünk, a kövek több helyen csúsznak, lépés viszonylag kevés van. Igencsak markolászni kell a drótkötelet, hogy meg tudjuk tartani magunkat. Az ereszkedés ennek ellenére nem vészes, továbbra is B-C. Ha leértünk a fal aljára, akkor következik a talán legnehezebb szakasz (C): át kell lépnünk a következő sziklára, a lépés viszonylag nagy, magasan van és közben át is kell akasztani a karabinert. Kis ügyességgel azonban ez a lépés is megoldható. Így ni, most akár pihenhetünk is egy kicsit, ugyanis a perem kiszélesedik és nyugodtan állhatunk rajta. A most következő szakaszokon (A-B) jók a lépések és nincsenek nehéz mászások. Először vízszintesen megyünk, majd fel kell mászni egy kb. három méteres falon. A tetején folytatjuk, ami valójában egy még nagyobb sziklafal oldala. Miután keresztben végigmentünk a falon, jön az utolsó kör: felfelé megyünk, vissza kell kapaszkodnunk a fennsíkra. A mászás tagolt, jó lépésekkel teli falon történik (A), így máris azon kapjuk magunkat, hogy vége is a steignak. A mászás nagyon jó gyakorlóterep, biztonságos, de ugyanakkor lehet rajta gyakorolni egy-két nehezebb helyzetet is.

A fennsíkról ugyanazon az úton tudunk visszajutni a faluba, amelyiken jöttünk, nincs alternatív kerülőút. Lefelé azért sokkal könnyebb a haladás, így kicsit több, mint fél óra alatt lent is lehet lenni. A parkolóból aztán lehet találgatni, hogy a nagy sziklafalnak pontosan melyik részén is másztunk...





Via ferrata Összes ferrata