Via ferrata
Nehézség: A - E vagy I. - VI.
Via ferrata felszerelés és gyakorlat feltétlenül szükséges!
Via ferrata felszerelés és gyakorlat feltétlenül szükséges!
Via ferrata. Németül Klettersteig. Mit is jelent ez az eredetileg olasz kifejezés? Szó szerint vasalt utat jelent, a mai gyakorlatban pedig egy olyan drótkötéllel biztosított sziklafal-mászást takar, amely egy különösen népszerű extrtém sporttá kezd válni. Mivel végig biztosítva vagyunk, így a vaskampókkal, létrákkal és kapaszkodókkal segített útvonalakon biztonságos a mászás. A via ferrata útvonalaknak köszönhetően olyan helyekre is eljuthatunk, ahova eddig a megfelelő sziklamászó tudás, gyakorlat és erőnlét hiányában veszélyes lett volna. Miközben eddig rejtve maradt természeti szépségeket járunk be, korántsem szabad megfeleledkeznünk arról, hogy sokszor nagy magasságokban, kitett falakon mászunk, így a megfelelő biztonsági szabályok betartása és a profi felszerelés nélkülözhetetlen kelléke e szép és izgalmakkal teli sportnak.
A via ferratak nehézségét nem olyan egyszerű megadni, hiszen mindenkinek más a nehéz. Mégis, többféle jelölés rendszer alakult ki annak megítélésére, hogy egy ferrata útvonal mennyire nehéz. Természetesen egy utat mindig a legnehezebb része jellemez. Saját tapasztalatom az, hogy érdemes több helyen utánanézni, milyen nehéznek tartanak egy-egy ferratat és ez alapján eldönteni, nekünk való-e. Az oldalon található leírások a német ajkú területeken elterjedt A - E jelölésrendszert követik, szubjektívek, ezért igyekeztem részletesebb leírásokkal és képekkel illusztrálni, milyen nehéz is valójában egy-egy útvonal:
Jelölés | Nehézség | Tipikus terep | Biztosítás |
A | könnyű | Egyszerű, legtöbbször könnyű túraterep, az út helyenként meredeken emelkedhet, ill. a talaj sziklás is lehet. Előfordulhatnak kisebb sziklamászások, ilyenkor a lépések és a fogások biztosak, gyakoriak. A "kitettebb (?)" szakaszok lánccal biztosítottak (lehet kapaszkodni). | Láncok, drótkötél, esetleg lépések és létrák |
B | közepes | Itt már számolnunk kell egy kis izgalommal is, a könnyű és pihenésre is alkalmas szakaszokat helyenként komolyabb lépéseket / mászásokat igénylő sziklafalak tarkítják. Az enyhén kitett szakaszoknál mindig van biztosítási lehetőség. | Láncok, drótkötél, esetleg lépések és létrák - fokozott fizikai erőnlét (főleg kar) javasolt |
C | nehéz | A nehéz útvonalakon már előfordulnak függőleges falak / mászások is, a lépések és fogások többnyire kicsik és messze vannak egymástól. Gyakoriak a kitett szakaszok. | Drótkötél, lépések, létrák, ügyesség és erőnlét mindenképp szükséges! |
D | nagyon nehéz | A függőleges falak itt a könnyebb részeket jelentik. A sokszor kitett, nagy magasságokban haladó útvonalat az áthajlások, ill. a visszahajló sziklafalak teszik igazán izgalmassá. | Drótkötél, lépések, megfelelő tapasztalat és gyakorlottság mindenképp szükséges! |
E | extrém | Kitett szakaszok, át/visszahajló sziklák jellemzik, igen megerőltető mászás. | Drótkötél, lépések csak a nagyon kitett helyeken! |
A via ferratazas nem veszélytelen sport, ezért nagyon fontos, hogy reálisan mérjük fel az egyes útvonalak nehézségét. A felkészülés hiánya, a nem megfelelő erőnlét bizony nagy meglepetéseket okozhat a falon! Azt azonban soha ne felejtsük el, hogy a hegyoldal közepén nem mondhatjuk azt, hogy én akkor most nem megyek tovább, valaki jöjjön értem és vigyen le. Mert ez nem így működik. Ezért kell különös gondossággal eljárnunk, amikor választunk egy steiget. Általános szabály, hogy
A klettersteigozás egyik alapvető feltétele a felkészülés mellett a megfelelő minőségű biztosító felszerelés. Egy ferratazó felszerelése a következőkből áll:
sisak : a sziklafalon mászva előfordulhat, hogy megcsúszik a lábunk és lerúgunk egy-egy apróbb kődarabot. Ha valaki ugyanígy jár a fejünk felett, akkor kellemetlen meglepetés / életveszély érhet minket, ha egy ilyen "kis" kődarab épp a fejünkre esik. Az ebből eredő komoly sérülések ellen véd minket a sisak. Ugyanakkor, ha bekövetkezik a baj és esünk, akkor az esés során beverhetjük a fejünket, ez ellen is véd a sisak. A sisakot a felvételekor úgy kell beállítani a sisak karimáját és a rögzítő szíját, hogy a sisak szépen ráüljön a fejünkre, ne lötyögjön de azért ne is szorítson. (Akik érzékenyek erre, esetleg köthetnek egy kendőt is a fejükre, mielőtt felveszik a sisakot, így nem izzadnak bele.)beülő :a beülő egy olyan alkalmatosság, amelyet a derekunk köré tudunk erősíteni úgy, hogy semmiféleképpen nem tudunk kicsúszni belőle. A szépen kiegyengetett beülőbe először belelépünk az egyik lábunkkal, majd a másikkal, végül pedig felhúzzuk a derekunkig. Vannak olyan beülők, amelyek egy ponton rögzíthetőek a derekunknál, de vannak olyanok is, amelyek kétpontosak (jobb és bal oldalon). Húzzuk meg jól a szíjat, de nem kell elszorítanunk a gyomrunkat. Fontos, hogy a beülő stabilan álljon a derekunkon, ne mozogjon és ne csúszkáljon, de azért legyen kényelmes! Ha ezzel kész vagyunk, jöhet a combunk. Itt annyira kell meghúznunk a szíjakat, hogy a tenyerünk még könnyen beférjen a szíj alá a combunk mellett. A szíjak kilógó végét minden esetben tűrjük be a beülőn erre a célra kialakított "zsebekbe". Próbáljunk menni egy kicsit a beülőben, ha nem kényelmes, akkor igazítsunk rajta! Hosszabb ferratak esetén akár több órán át is rajtunk lehet, és a sziklafalon nem igazán lesz módunk igazgatni a beülőnket.kantár : a kantár egy olyan eszköz, amely esés esetén csillapítva fogja fel az eséskor fellépő, ránk ható erőket, majd végül megfog minket és ezzel megvéd attól, hogy leessünk. Amit azonban nagyon fontos tudni, hogy előbb-utóbb minden csillapító rendszer eléri a végpontját, ekkor fog meg minket. Ami kritikus lehet, hogy ebben a pillanatban mekkora erővel ránt meg minket a kantár. Az emberi test ugyanis nem viseli el a túl nagy erővel történő megrántást. Ezért a gyártók kétféle megoldással csillapítják az eséskor fellépő erőket: a hagyományos, régebbi megoldás, amikor egy kb. egy-másfél méteres kötélen "lógunk", ami egy speciális elemen van átvezetve, így eséskor a kötél saját súrlódása nyeli el az esési energia egy részét, majd megfog minket. Van aki erre a biztosításra esküszik, de azt tudnunk kell, hogy itt nagyon számít a kötél megfelelő állapota (öregedés), és bizony ez a módszer elég nagyot (nagyságrendileg 10kN) is ránthat rajtunk. Az újabb, és talán egyre népszerűbb csillapítás a felszakadó varratos megoldás. Itt egy hevederen "lógunk", ami keresztirányban le van varrva. Eséskor ezek a keresztirányú varratok felszakadnak, ezzel felfogják az eséskor ható erők egy részét, így csillapítva az esést. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a heveder zárt tokban van, így nincs kitéve szennyeződésnek, víznek és UV sugárzásnak, valamint jóval kisebb erővel ránt (nagyságrendileg 5-7kN). Mind a két megoldás elfogadott és használt.karabiner : a karabiner általában a kantár tartozéka, de nem feltétlenül. A karabinerek egyrészt rá vannak fűzve a kantárra, másrészt ezzel biztosítjuk magunkat a drótkötélhez. A karabinereknek rengeteg fajtája van, mindegy, milyet használunk, de FIGYELEM! A normál hegymászó karabinerek NEM használhatóak via ferratazasra, mert a ferratazas közben előfordulhat, hogy a karabiner elfordul és oldalirányban (keresztben) kapja a terhelést. A normál hegymászó karabinerek csak függőleges irányban bírják a terhelést, oldalirányban nem. Ezzel szemben a via ferratas karabinerek úgy vannak kiképezve, hogy oldalirányban is terhelhetőek.Ezért csakis via ferratazashoz kifejlesztett karabinereket használjunk! Az életünk múlhat ezen!!! A karabinerek rögzítése lehet a hagyományos "tekerős" megoldás is, viszont gondoljunk arra is, hogy egy út során több százszor kell átakasztanunk a karabinereket. Érdemes olyat választani, ami a tekerős megoldás helyett könnyebben oldható, pl. úgy, hogy tenyerünkkel meg kell nyomni az egyik sarkán lévő biztosítást.pihenőszár : ez egy olyan kb. 70 centis - 1 méteres hurok, amelynek a segítségével a falon egy biztos ponthoz köthetjük / rögzíthetjük magunkat, miközben nem a kezünkkel kell tartanunk magunkat, ezért pihenhetünk (innen a neve). A pihenőszárral mindig a beülőt rögzítjük a dróthoz. FONTOS! A pihenőszár statikus terhelésre szánták, vagyis szépen nyugodtan kell beleülni és benne lógni, a hirtelen beleesést (dinamikus terhelés) nem bírja, ezért a via ferrata-s kantárokat akkor is tartsuk a dróthoz rögzítve, amikor a pihenőszárral pihenünk!
A mászás közben az alábbi biztonsági szabályokat mindenképp tartsuk be, mert ezzel nem csak saját, de a többiek biztonságáért is teszünk:
- Csak megfelelő állapotú, hiánytalan felszereléssel és a kellő pszicikai és fizikai állapotban vágjunk neki a túrának!
- A kantár rögzítésére útmutatást ad a beülő leírása, azoknál a kantároknál, ahol az alsó és a felső övet egy kis hurok köti össze, a kantárt ne a hurokba rögzítsük, hanem hurkoljuk át a kantárt az alsó és a felső övön is!
- A mászás közben mindig legyünk biztosítva! Azért van két karabinerünk, hogy legalább az egyikkel mindig biztosítva legyünk, még átakasztáskor is!
- Két rögzítőpont közötti lánc/kötél szakaszhoz egyszerre csak egy mászó biztosítsa magát!
Mindezzel senkinek sem szerettem volna elvenni a kedvét ettől a fantasztikus és gyönyörű sporttól, de azért nem árt, ha reálisan látjuk a via ferratazassal járó nehézségeket is. Ne felejtsük: mindenkit hazavárnak! Kellemes ferratazast mindenkinek!