Góré túraoldala - Vártúra, Vértes
 
202444.200.65.174#2024#03#29#15#46

Magyarország
 
Magashegyi túrák
 
Via ferrata
 
Vizi extrém sportok
 
 

Vártúra a Vértesbe
Régió: Vértes
Táv: 20 km
Szintkülönbség: 200 méter
Idő: Vérteskozma - Várgesztes: 1,5 óra
       Várgesztes - Vitányvár:      2,5 óra
       Vitányvár - Vérteskozma:  3 óra
A túra időpontja: 2009. május 2.

Vértes. E táj neve ismerősen csenghet több okból is: a pár száz méter magas dolomit vonulatokról, a számtalan látnivalóról, a különleges növény- és állatvilágáról, településeiről és borairól is méltán híres vidékkel előbb-utóbb minden magyar túrázó találkozik valamilyen formában. A hegyvidéket több irányból is meghódíthatjuk, mi ezúttal a Vértes keleti felét fedeztük fel, déli-északi irányban.

Az idei első túrák egyike, ami bemelegítő, fotós kirándulásnak indult, de a nap során vártúra lett belőle, Vérteskozmáról indult. A település megbújik a Vértes dombjai között, tökéletes csend és nyugalom fogad minket a faluban. A 18. század derekán "elnémetesített" falu valamennyi portája idézi a réi időket: a parasztházak falai vakító fehérre vannak meszelve, takaros a nádtető, a gondozott füves udvarban kút és sütögetőhelyek. A gyerekek önfeledten játszanak a házak között, az ittlakók nyugodtan beszélgetnek a padokon. Amint kiszállunk a kocsiból, érezzük, hogy egy teljesen más világba csöppentünk. A falu felső végében, a sárga négyzet jelen indulunk neki az erdőnek. A túristaút egészen Gesztesig könnyen, akár autóval is járható vidéken visz. Felváltva haladunk dombok között és pusztákon, árnyékos erdőkben és napfényes füves mezőkön. A szellő is meg-megélénkül néha, épp kellemes a hőmérséklet. Az erdő végeláthatatlan sorát végül egy piros traktor töri meg, első jeleként annak, hogy lassan beérünk a Csákok által alapított Várgesztesre. A település ellenállt a török ostromoknak, majd többször is elpusztult, mígnem a 18. században katolikus németeket telepítettek a községbe. A németajkúságot azóta is hűen őrzi a település, melynek legfőbb látványossága a Várgesztesi vár. A 13. században a nagyurak saját birtokaik védelmére kővárakat építettek, így született meg a gesztesi vár is, melyhez a kék, majd a kék L jelzésen juthatunk. Az évszázadok során királyok, törökök és több uradalom is pályázott a várra, melyben 1932 óta a mai napig túristaház működik (a gesztesi vár történetéről többet pl. itt találsz). Az egykori várból ma leginkább a belső udvar áll, melynek tetejéről körbenézhetünk a Vértesen. A helyreállított várrészben alul büfé, felül pedig túristaház várja a megpihenni vágyókat. A vár körbejárható, mindkét sarkánál sütögetőhely hívogatja az éhes túrázókat. A vár alatt hatalmas füves mező várja a gyerekeket és a családokat. A vártól a kék jelzésen folytatjuk utunkat: Várgesztes takaros utcáin sétálva a száz évvel ezelőtti élet sejlik fel előttünk. A porták előtt ezerszínben pompázó tarka virágok, a kerítésbe beépített padok, gondozott árkok mutatják: az itt élők büszkék községükre. A falu túloldalán, a Gesztesi-patak felduzzasztott tava mellett fordulunk be az erdőbe, a Zsigmond-kő irányába. Az erdőbe beérve nehezebbé válik a terep: komoly emelkedő előtt állunk, és bizony néhol az erdei aljnövényzet is összeér, bújni kell. Minél több kanyart tudunk magunk mögött, annál magasabban vagyunk, mígnem egyszercsak kijutunk a sűrű növényzetből és a Stájer-erdő kellemes, tágas erdei útjain sétálhatunk tovább. A kék jelzés a Vértesen áthaladó gázvezetéknél festői völgyben halad tovább, aminek a szépségét azért csökkentik a gázvezeték sárga jelzőtáblái. A Szarvas-kút csörgedező vize mellett egy jópofa, bár omladozó menedékházat találunk, amire szerencsére a napsütés miatt most nincs szükség. Tovább emelkedünk, több vadkerítés mellett is elhaladunk, mígnem a Zsidó-hegy oldalában egyszercsak meglátjuk a "vár" feliratot az egyik fa törzsén. Már tudjuk, hogy jó helyen járunk. Az erdő sűrű, sokmindent nem látunk, csak az egyre emelkedő túristautat, bár igaz, hogy balra fent mintha valami fehérlene az ég kékjében... és egyszercsak, a fák között elbújva megpillantjuk Vitányvár romjait. A vár viharos történelemmel bír, valószínűleg ezt is nagyurak építették védelmi célból. Később Vitányvár is része volt a vértesi végvárrendszernek, nem véletlen, hogy a törökök többször is megpróbálták bevenni. Később az Esterházyak tulajdonába került a vár, mai sorsa pedig tisztázatlan. A várról bővebben itt olvashattok. A vár romjai mindenképp megérik a küzdelmet, amíg az ember felér, de a romos-köves részek meglehetősen csúsznak. Főleg a kisebbek élhetik ki mászás iránti éhségüket. A várfalakról zavartalan kilátás nyílik a Vértes környező erdeire és észak-északnyugat felé Vértessomló - Tatabánya irányába. Az élelmesebbek egy kellemes hangulatú szalonnasütést is beterveztek a várban, nyomai láthatóak az egyik várudvarban. A vártól lefelé következik egy izgalmas ereszkedés, a hegyoldal ugyanis meredek kicsit. A nap kezd már alacsonyan járni, így visszafelé vesszük az irányt. Keveset visszafelé megyünk a kék jelzésen, majd a vadkerítés mellet rátérünk a zöld jelzésre, melyet egészen a Vérteskozma mellett elhaladó műútig követünk. A kanyarok között egyszercsak feltűnik az egyik fatörzsön a zöld négyzet jel, ezt érdemes nem eltéveszteni, mert ez az út vezet vissza Vérteskozmára.


Várgesztesi vár, belső udvar Várgesztesi vár, bejárat Várgesztesi vár Erdő a Vértesben Várgesztesnél Gesztesi-patak, duzzasztva Zsigmond-kő 1 Zsigmond-kő 2 Stájer-erdő Szarvas-kút 1 Szarvas-kút 2 Vitányvár - udvar Vitányvár - bejárat Vitányvár - nyugati torony 1 Vitányvár Vitányvár - nyugati torony 2 Vitányvár - keleti torony 1 Vitányvár - keleti torony belülről Vitányvár - nyugati torony 3 Vitányvár - várfal 1 Vitányvár - várfal 2 A rejtőzködő Vitányvár Kilátás a várfalról

Csókakő Vártúra