Régió: Tihanyi-félsziget, Balaton, Magyarország
Táv: 20,6 km
Szintkülönbség (függőleges): 813m
Idő: 7 óra
A túra időpontja: 2014. február 1.
A túra időpontja: 2015. február 7.
A parkoló GPS koordinátái: 46°54'29.9"É, 17°53'16.8"K
Ugyan már sokszor felmerült, hogy fedezzük fel a Magyar Tenger gyöngyszemét, a Tihanyi-félszigetet, eddig valahogy mindig elmaradt.
Szerencsére a mai nap ez megváltozott: reggel fél 9-kor már a Tihanyi Bencés Általános Iskola aulájában gyülekeztünk, - mint később megtudtuk - 1200 nevezővel együtt.
Ma rendezik ugyanis Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) szervezésében a Téli Tihany Teljesítmánytúrát. A lelkes kirándulók 10, 15 és 20 kilométeres
etapok közül választhatnak, mi a 20 km-es távot vettük alaposabban szemügyre! :)
A túra a tihanyi iskolától indul, gyakorlatilag ahogy kilépünk a suliból, egyből a befagyott, havas foltokkal tarkított vulkáni mélyedésben megbúvó Belső-tó partjára
érünk: miután kacsintottunk egyet a gémeskúttal (számomra kicsit meglepő, hogy itt látok gémeskutat!), ráfordultunk a sárga kereszt jelzésre: a suli előtt balra, majd a sarkon
jobbra fordulunk és már bent is vagyunk a fák között, a ma kedvelt horgásztó partján. Noha a környékben nem sok hó volt, a félszigeten mégis megmaradt vagy 5 centi, így végig
hóban tapostunk! Érdemes néha vissza is tekinteni:
Ha kinézelődtük magunkat, akkor balra, a zöld barlang jelzésen másszuk meg a 212 méter magas Hármas-hegyet. Az ösvény mellett jópofa sziklaformák tűnnek elő a hóból,
egyik-másikra érdemes is felkapaszkodni, márcsak a felejthetetlen kilátás miatt is. Gyönyörűen látszik Tihany és az Apátság is:
Pár száz méter után értük el az első ellenőrző pontot, az Átjáró-barlangot, ami tulajdonképpen egy hatalmas mészkő sziklatömb, amiben egy két bejáratú barlang húzódik.
A zöld barlang jelzésen indulunk tovább, majd a zöld T / sárga kereszt jelzést követve jutunk vissza a Belső-tóhoz, amit nyugat felől kerülünk. Kellemes idő van, nulla fok körüli, felhős
időben bandukolunk. Mikor kiértünk a Lápi-dűlőre, azért megmutatta az igazi arcát a tél: keményen fújt, ekkor nyoma sem volt a melegnek, és bizony a kesztyűk
is igencsak jól jöttek! De hamarosan befordultunk a Kis-erdő-hegy védett oldalába, s az Apátsági Pine kapujától nem messze a szalagozást követve nekivágtunk a hegynek.
Egy rövid kaptató után értünk fel a második ellenőrző ponthoz, a Kis-erdő-tetőhöz. Innen is csodáltos a kilátás, lentről nem is tűnt olyan magasnak ez a domb, de mégis...
Előttünk balra a gazdag növény- és állatvilággal bíró Külső-tó mocsaras, lápos vize terül el, majd a bekötőút Tihany felé, s az út túloldalán az Óvár-hegy magasodik
(mint pár órával később belegondoltunk, ezen a hegyen fogjuk befejezni a túrát). S azért a háttérben feltűnik a Balaton is!
A következő szakasz egy meredek leereszkedéssel kezdődik (jókat lehet csúszkálni a havas hegyoldalban :), majd a szőlők között közelítettük meg a Külső-tavat, amelyet balról
kerülünk. Hosszas gyaloglás után érjük el a harmadik ellenőrző pontot, az Apáti-templomot. A szervezők igazán kitettek magukért: meleg teát, forralt bort és tepertős
pogácsát osztanak. Jól esik a meleg tea, és a pogi is finom, de sajnos nincs túl sok idő a falatozásra, ugyanis a szintidő elég feszes tempót diktál: indulunk is, a zöld T
jelzésen mászunk fel az egykori levendula termesztéséről ismert Apáti-hegyre, majd a Nyereg-hegyre, amelynek az oldalában csupa-csupa kaland vár! Egyrészt,
igen érdekes sziklaformák mellett haladunk el, nagyon jól megfigyelhető a réteges kőzetszerkezet. Másrészt, jobbra a Balaton majd teljes nyugati medencéje látható, az alattunk
megbúvó öbölben pedig Sajkod házai bújnak meg a hóban! Hirtelen azt sem tudja az ember, hova kapja a fejét... azért érdemes figyelni, mert az ösvény a gerincen elég
keskeny...
Az ösvény a gerincen fel-le halad, itt-ott kikerülünk egy sziklát is, majd elérjük a következő ellenőrző pontot, a 232 méter magas gejzírkúpot, a Csúcs-hegyet. A pecsételés
után választhatunk: vagy visszaereszkedünk a jelzésig és úgy kerüljük a csúcsot, vagy bátran előre folytatjuk utunkat. Ebben az esetben egy igen meredek, csúszós ereszkedés vár
ránk, olyannyira csúszós, hogy nagyon jó szolgálatot tett a kirakott kötél! Az akció rövid, de intenzív! Utunkat a gerincen folytatjuk tovább, de itt is nagyon kell figyelni,
mert az ösvény keskeny, és könnyen ki lehet csúszni... A Gurbicza-tetőről már jól látszik a félsziget menti nádas, az Öreg-ráta és a horgásztanya. Érdekes, hogy
a nádakat csomókban hagyták meg, köztük víz. Ha elértük a műutat, akkor már a sárga / zöld T jelzésen kapaszkodunk egyre feljebb, majd le és ismét fel, egészen az ötödik
ellenőrző pontig, a Hálóeresztőig. Innen erdőben haladunk, hol ereszkedünk (ami igen nehéz a csúszós, letaposott havon), hol felkapaszkodunk, mígnem elérjük az
Akasztó-dombot. Itt almát kapunk jutalmul, majd a csúcs oldalából kinézünk a Balatonra is: valóban olyan, mint egy végtelen tenger... itt már erősen fúj a
szél, úgyhogy belehúzunk: a műútra leérve lesétálunk a hajóállomásig (hetedik EP), ahol ismét teát és pogit kapunk, majd tovább sétálunk a part menti úton. Az ónos eső
ismét rákezdett, így szedjük a lábunkat, de azért a parton megállunk: a hullámzó Balaton párája és vize kicsapódott a part menti sziklákon és jéggel borított be mindent...
még a szomorú fűz vízig érő ágai is jégbe fagytak (szó szerint)! Hamarosan elhagyjuk a partot és a zöld jelzésen kapaszkodunk fel a Visszhang-domb oldalában,
egészen a Barátlakásokig (nyolcadik EP). Ezek a "lakások" az Óvár bazalttufa oldalába vájt, mesterséges üregek, amelyeket valószínúleg a X-XI. században vájtak ki
az akkori remeték. Innen lépcsőkön baktatunk még feljebb, hogy elérjük az Óvár-hegyet (214m), melynek oldalából elénk tárult a Balaton: a félsziget, Balatonfüred,
mögötte a Bakony...
A kanyar után feltűnik az Apátság is, de előtte még hátravan az utolsó ellenőrző pont: a Kálvária, mely után már csak lefelé megyünk: el az
Apátságig, majd le a faluba és a kis utcákon vissza az iskolához. A célban az emléklap mellett meleg teát és egy jó nagy adag mákos tésztát is kaptunk! Igazán
nagyszerű, szép, igényesen megszervezett túrában lehetett ma részünk, köszönjük szépen BTHE!