Góré túraoldala - Dobogókő nagykör: Dobogókő, Prédikálószék, Rám-szakadék
 
202444.205.3.18#2024#03#29#06#34

Magyarország
 
Magashegyi túrák
 
Via ferrata
 
Vizi extrém sportok
 
 

Dobogókő Nagykör: Prédikálószék, Rám-szakadék
Táv: 16 km
Függőleges szintkülönbség: 320 m
Tényleges szintkülönbség: 2100m
Idő Dobogókő - Prédikálószék: 2,5 óra
      Prédikálószék - Rám-szakadék bejárata: 2 óra
      Rám-szakadék - Dobogókő: 2,5 óra
A túra időpontja: 2011. október 31. és 2012. október 22.

Talán az utolós idei szép őszi hétvége: a Nap már napok óta ura az égnek és a késő őszi nap ellenére kellemesen meleg, 20 fokos hőmérséklet kényeztet minket egész hétvégén. Az utolsó ferrata óta már egy hónap is eltelt, így igencsak szomjazzuk már a mozgást, a túrát. Útra is kelünk, ezúttal a Pilis a cél. Pomázt elhagyva az autó 5 fokot mutat, az út melletti mezőkön pára ül - huh, így egy kicsit azért hideg lesz ez a nap! Szerencsére aggodalomra semmi ok, a következő kanyarokban már előbújik a hegy is, a csúcs pedig már lerázta magáról az éjszakai nedvességet: sehol egy párafolt vagy felhő. Nem sokkal 8 óra után érkezünk meg a a téli és a nyári kiránduló paradicsomnak is számító Dobogókőre. A 699 méter magasan fekvő község igazi varázslatos hangulatot áraszt: ugyan a környék még csak most ébredezik, de a lelkes túrázók már készülődnek, és az út végi parkoló melletti büféből is füst száll fel... (Gyakorlati tanács: ünnepnapokon és szezonálisan a parkoló fizetős, az út széli megállást pedig táblák tiltják. Minket ért már emiatt kellemetlen meglepetés, érdemes egy kis aprópénzt magunknál tartani... Ottjártunkkor a napidíj ezer forint volt.)

A szokásos rituáléval kezdtünk: a parkoló végében sétáljunk el az ország első túristaháza, az Eötvös Lóránd Menedékház irányába,ugyanis a ma túrista műzeumként üzemelő épület mögött bújik meg a Nagykilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Visegrádi-hegységre, a kanyargó Dunára és a túlparton a Börzsönyre. Gyakorlatilag a Duna-kanyar nyugati felét teljes egészében láthatjuk! Ha kicsit a mai túrára koncentrálunk, akkor előttünk, a dombok között húzódik meg a Rám-szakadék (a kép bal oldalán) és tőle kicsit jobbra, a nagy gerinc Duna felőli vége a Prédikálószék (a kép jobb oldalán). A reggeli pára még megült a dombok között, de azért a látvány így is önmagáért beszél:
A kilátóból balra, az erdei ösvényen indulunk el, párhuzamosan az úttal. Hamarosan kiérünk a műútra, majd a sípálya tetejénél elhagyjuk a Makovecz Imre tervezte Zsindelyes Vendégházat, s nemsokára jobbra fordulunk az erdőbe, a kék jelzést követve. Az erdei út kellemes, a tarka lombkoronák között sétálunk 1,5 kilométert, mikor egy kereszteződéshez érünk: innentől a piros háromszög jelzést követjük, ez vezet majd fel a csúcsra! A következő szakasz egy kicsit már strapásabb, ugyanis folyamatosan ereszkedünk a hegyről, mígnem elérjük a Dobogókő és a Keserűs-hegy közötti völgyben megbúvó műutat. Itt becsatlakozik az országos kéktúra pár száz méterre: egyenesen megyünk tovább, jobbra elhagyunk egy kis házikót és egy sütő helyet. Itt legyünk figyelmesek, ugyanis az ösvény hamarosan balra fordul, de a jelzések nincsenek túlzásba víve. Ha már felfelé kapaszkodunk, akkor túljöttünk az elágazáson! Ismét lefelé megyünk, és hamarosan elérjük a Király-kút forrást. A jelzés kicsit lejjebb eléri a Király-patak medrét, ami az esetek többségében annyira kevés vizet szállít, hogy gond nélkül átkelhetünk rajta. Nagyobb esőzések után azonban nem árt az óvatosság, ugyanis a meder oldala elég meredek és csúszósak a lépések is (no azért megijedni nem kell, le lehet itt araszolni, csak oda kell figyelni egy picit). Ha átkeltünk, még nem vagyunk túl a nehezén, ugyanis a meder másik falán fel is kell másznunk: mindegy merre megyünk, a lényeg, hogy felkapaszkodjunk a meder tetejére! Jelzés itt sincs, bár azért az sejtető, hogy a visszafelé mutató jelzés a fa melyik oldalán van: igen, jobbra tartsunk a kijárt úton, mígnem keresztezünk egy erdei műutat. Itt kezdődik az igazi kapaszkodás: innentől csak felfelé megyünk, és most tesszük meg a csúcsig tartó szintkülönbség tetemes részét. A kaptató nem olyan borzasztó, ellenben folyamatosan emelkedünk. Az őszi erdő ezer színben pompázik, és lassan a kaptató is szelidül: előre nézek, a fák között egyre nagyobb a kék ég - akkor már nem lehetünk oylan messze! Nem is vagyunk, hamarosan kiérünk egy platóra és becsatlakozunk egy szélesebb ösvénybe: ez Hármashatár, itt van Komárom-Esztergom és Pest megye határa. Innen már felsejlik a Duna-kyanar keleti fele is, de a pára még nem oszlott fel teljesen, így csak részben látunk. Tartsunk balra, a szintkülönbség nagy részét már leküzdöttük, most jön a távolság! Gyakorlatilag a gerinc oldalában sétálunk végig, eleinte nagyjából szintben, majd szép lassan ismét emelkedni kezd az út. Az erdészeti úton egy száguldozó Lada Niva juttatja eszembe a gyerekkoromból ismert jó kis benzines-olajos motorszagot :) A jelzés egyszercsak befordul az erdőbe, eleinte párhuzamosan halad az úttal, majd megmászunk egy dombot, majd még egyet, és már meg is érkeztünk az első célhoz, a 639 méter magas Prédikálószékhez! A csúcson egy kereszt, 3 asztal és gyönyörű kilátás vár minket! Mire ideértünk, a pára is felszállt, így kicsit ha homályosan is, de teljes fényében tárult elénk a Duna-kanyar: a Duna, a túlpartján a Börzsöny és Nagymaros, az egykor elkezdett vízlépcső és fölötte a visegrádi Vár (a képen balról jobbra):
A dunai kilátással a hátunk mögött tovább indultunk, ugyanis a túra legnehezebb szakasza várt ránk: a piros háromszög jelzést követve a hegy másik oldalán ereszkedünk le, Dömös felé, ám itt sokkal komolyabbak a terepviszonyok, mint felfelé: a szintkülönbség 440 méter, és a hegyoldal is sokkal meredekebb, mint a túloldalon. Pár percnyi eseménytelen ereszkedés után a Vadálló-kövek birodalmába érünk: a terep sziklás-köves lesz, majd hamarosan "kőtornyok" magasodnak mellettünk: némelyikre fel is lehet mászni, másiknak emberi fej alakja van, megint másikat pedig oldalról kerüljük egy magyarországi viszonylatban igencsak izgalmasnak mondható, sziklás terepen! Ez a rész igazi paradicsom a kicsiknek, de a felnőtteknek is tartogat élményeket ez a rövid, de annál érdekesebb rész. Azért nézzünk körbe is, mert balra a szemközti hegyen bizony a reggeli indulópont, Dobogókő látszik (na jó, igazából csak a két adótorony tűnik ki a fák közül), jobbra pedig olykor-olykor felsejlik a Duna is! Emelkedett hangulatban ballagunk lefelé, közben igencsak "erőtlenül" jönnek velünk szemben azok, akik már órák óta menetelnek itt felfelé... nem irigylem őket :) De mi lefelé tartunk, s a meredek sziklás rész után hamarosan lankásodik a terep: itt keresztez minket balról egy jelöletlen földút, ha erre tartunk, akkor egy erdészeti útra, onnan pedig többféleképpen Dobogókőre juthatunk vissza. Ez amolyan "menekülőút", de aki a rövidítésre adja a fejét, számoljon azzal, hogy a legrövidebb út visszafelé a sípályán át vezet, és ez nem egy leányálom felfelé. Erre minden alkalommal emlékeztetnek a barátaim, akik egy pár évvel korábbi túrán megjárták velem a sípályát felfelé...De mi most nem rövidítünk, megyünk tovább előre. A fák között már látszik a kis tisztás Dömös határában, ill. mindenfelől zsivaly hallatszik és a tűzön sülő virsli illata terjeng. Hamarosan le is érünk a tisztásra, majd egy kis fahídon átkelünk a csendes Malompatakon, majd a műúton balra tartva követjük előbb a sárga-zöld, majd a zöld jelzést. A jó időre tekintettel sült gesztenyés és több büfé is kivonult. A helyes irányt táblák is jelzik, és kb. 10 percnyi séta után érjük el a mai második attrakció, a Rám-szakadék bejáratát: egyelőre semmi különös nem látszik, elindulunk az erdőben s rövidesen már a kis patakot kerülgetjük a Három-forrás-völgyében. Esős időben számítanunk kell arra, hogy akár mélyebb vízen is át kell kelnünk, ugyanis az út több helyen is közvetlenül a Rám-patak medrében vezet. A szurdok alsó része kellemes, tágas völgy formáját ölti, de később, a felső részen a szurdok összeszűkül és elmélyül, magassága akár a 35 métert is eléri! A Visegrádi-hegység vulkanikus kőzetébe vájódott az évmilliók során ez a gyöynörű és izgalmas szurdok, amely hol jobbra, hol balra kanyarog, majd az igazán szűk, mindössze néhány méter széles szakaszain már magában a patakmederben kell mennünk. A nehezebben járható helyeken a korábbi láncok helyett most már rozsdamentes kapaszkodók segítik a biztonságos mászást. Utunkat néhol vízesések tarkítják, ezeket létrák segítségével, az újabb kanyarokat pedig a kapaszkodók segítségével küzdhetjük le. A szurdoknak igazán ez a felső harmada izgalmas, technikás, de nem szabad lebecsülnünk a Rám-szakadékot, hiszen segítségével észrevétlenül emelkedünk 112 méter szintet. A szurdok végében jó sok lépcső és pihenőhely fogad minket. FIGYELEM! Mivel a szurdok sok helyen szűk és a kapaszkodóknál, ill. a létráknál nem tudjuk egymást kikerülni, így csak egyirányú forgalom lehetséges! Ezért az előírt haladási irány lentről felfelé (Dömös felől Dobogókő felé) vezet!

Ha felértünk, akkor a lépcső tetejénél balra forduljunk, majd a zöld-sárga és végül a sárga jelzést kövessük. Ez már a túránk utolsó szakasza, de itt fogjuk leküzdeni a még hátralévő kb. 300 méter szintet. Az út rövidesen balra, majd élesen jobbra fordul, és az erdőben bizony elég meredeken haladunk felfelé. Miután keresztezzük az erdészeti utat, újabb meredek kaptató vár ránk, s mintegy fél órás kemény gyaloglás után találkozunk a piros jelzéssel, s ezen balra indulva érjük el a mai végcélt, Dobogókőt. Ezen a szakaszon ismét süt ránk a Nap, s néha fel-felsejlik a Duna is a fák között. Az ösvény meredeksége csökken, majd a fák között előbukkan a Rezső-kilátóhely, ami Dobogókő legújabb kilátóhelye. Innen a Duna-kanyar nyugati részét vehetjük szemügyre, a lassan lenyugvó Nap aranysárgás színűre festette a hegyeket. Az idő ismét párás, így igazából inkább csak sejtjük merre magasodnak a hegyek és merrefelé jártunk ma:
A kilátótól egy negyed órás séta vezet vissza az Eötvös Lóránd Menedékházhoz, ill. mögötte a parkolóhoz. De a napnak ezzel még nincs vége, ugyanis a parkolóban megsütjük a jól megérdemelt vacsit: pácolt husi, rablónyárs és egy kis zöldség várt ránk, miközben az elmúlt nap élményeit vettük számba...





Dobogókő nagykör Nagy-Kevély Pilisszentkereszt Prédikálószék Vaskapu